Háttérkép

Nyergesújfaluról

Nyergesújfalu 7788 állandó lakosú város (2010. 01. 01.) a Duna jobb partján, Komárom -Esztergom megyében, a Bécs-budai főközlekedési út mellett, a Gerecse hegység északi lejtőjén. Várossá 1989. március 1-jén nyilvánították. Kedvező természetföldrajzi (víz, erdők, barlangok stb.) és közlekedésföldrajzi helyzete miatt már a bronzkorban is lakott hely volt, melynek maradványait - 180 úrnasírt - a PAN-üzem építésekor tártak fel. Később a Római Birodalom határa a Duna volt. Itt, a mai Nyergesújfalu helyén Crumerum (esetleg Villa Curtia) néven katonai tábor (castrum) állt.

Nyergesújfalu neve először Kézai Simon krónikájában 1280 tájáról származó, de az előző század végére utaló írásában fordul elő, Nyergedszeg néven. Ez a név azonban a tatárjárás után feledésbe merülte. Századokon keresztül Újfalu (Nova Villa) volt a település neve. Csak a magyar reneszánsz óta ismeretes a mostani párosított szó, Nyerges-Újfalu. A magyar Középkorban, 1283 táján előbb a Szovárd (Zovárd) nemzetség birtoka volt a falu, a későbbiek folyamán a Bajót-Nagymartoni nemzetség, majd a Kanizsaiak szerezték meg, 1363 táján. 1371-ben csere útján királyi birtok lett. A mindig is Nyergeshez tartozó Pusztamarót akkoriban a Tardos nemzetséghez tartozó birtok volt, Marót falu néven. Zsigmond király 1388-ban koronázási ajándékul az esztergomi érseknek adományozta Nyergest, és ettől kezdve egészen 1945-ig az érsekség birtoka volt. A falu a középkorban végig megerősített hely maradt. 1543 táján a török a falut elpusztította, de rövidesen újra benépesült és a török hódoltság idején végig lakott hely maradt, csak a felszabadító harcok idején néptelenedett el újra. A község melletti Sánc-hegyen már a rómaiak is jelentékeny erősséget építettek, melynek romjait később Rákóczi csapatai erősítették meg, de 1706. szeptember 28-án a labanc elfoglalta és lerombolta. Ma a sáncoknak csak a földdel betemetett alapjai láthatók.

Római emléktábla a III. századból

A XVIII. század elején, a Szatmári béke után folyamatosan meginduló rendezett és szervezett telepítésekkel kizárólag német családok költöztek a faluba. 1728-ban hatalmas tűzvész pusztította el a falut, a plébánia értékes levéltárával együtt. A mai, barokk stílusú templom 1770-ben épült, Szent Mihály tiszteletére, a leégett helyén, Mária Terézia védnöksége alatt. Az első világháborúban 650 nyergesi férfi vett részt, ebből 91 életét vesztette, 18 hadirokkant lett. A hősi halottak emlékét egy megcsonkított emlékmű őrzi. A második világháború, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékművét 1992. október 23-án avattuk fel.

II. világháborús emlékmű

A község szőlőhegyein igen kiváló bort termeltek, valamint híres volt a lótenyésztése is. A nyergesi szekeres gyorsparasztok nagy hírnévre tettek szert. A kis lovaik oly gyorslábúak voltak, hogy Budára három óra alatt felhajtottak az 'Angol Királynő' fogadó elé. Az ezredfordulón még csak néhány vízimalom a Dunán és a híres kőfaragók képviselték az ipart Nyergesújfalun. A város mai életében meghatározó az ipar. Már 1862 óta működött a Hoffmann-féle téglagyár, amelyet 1969-ben, a Magyar Viscosagyár bővítése során bontottak le.

A nyergesújfalui Sátori Cementgyár alapítása az 1867. évi kiegyezés utáni időszakra vezethető vissza. Az első világháború után, a gazdasági válság időszakában, 1927-ben felszámolták. 1903-ban az osztrák Hatschek Lajos létesítette az Eternitgyárat, amelyet 1949-ben államosítottak. 1989-ben az alapító unokája visszavásárolta a gyárat, amely több tulajdonosváltás után napjainkban Cembrit Kft. néven üzemel. A már említett Magyar Viscosagyár alapkövét 1941. április 7-én tették le. A termelés 1943. február 13-án indult meg, ma amerikai tulajdonban, Zoltek Zrt. néven működik. A Vasbetonipari Rt. néven alapított társaság a jelenlegi gyártelepen 1943 őszén indította meg a vasbetonalj termelését. Az elmúlt évtizedek alatt a gyár szervezete és irányítása többször átalakult és változott.

A nagyszámú iparossá érdekeit a Nyergesújfalu és Környéke Vállalkozók Ipartestülete képviseli, mely 1922-ben alakult. Nyergesújfalu Önkéntes Tűzoltó Egylete 1885-ben alakult. Az 1924-ben állított tűzoltó-emlékművet a Centenáriumra új helyen, a főút mellett, újra felavatták. A városban található a Szalézi-Irinyi Középiskola, a három nyergesi és egy bajóti épületben működő Kernstok Károly Általános Iskola, a zeneiskola és három óvoda. (Részletes bemutatásuk a Nyergesújfalu oktatása link alatt található.) Az Ady Endre Művelődési Ház négy közösségi színtéren működik. A város szülötte néhány több neves képzőművész: Kernstok Károly, Vecsési Sándor, Nyergesi János, Nyergesi István. Forrás: Padányi Lajos - 'Nyergesújfalu monográfiája'

 ma: 2017. máj. 01., hétfő, Fülöp, Jakab és Zsaklin napja van. | Köszöntjük születés és névnapjukat ünneplő olvasóinkat! | Holnap Zsigmond napja lesz.

ugrás a lap tetejére