Háttérkép

Kernstok Károly öröksége Nyergesújfalun

Nyergesújfalu szellemi életének kiemelkedő alakja volt Kernstok Károly. A festőről és költő barátjáról, Adyról intézményeket (Kernstok Károly Általános Iskola, Ady Endre Művelődési Központ – telephelye a Kernstok Galéria), utcákat neveztek el.
A festőművész nyergesi származású édesanyja, Kelndorfer Mária szülőágyi halálát követően a faluban cseperedett, majd 1912-ben műtermes villát építtetett magának itt. A tágas szép új épületet több holdas gyümölcsöskert vette körül. A villában élt később fia, ifjabb Kernstok Károly, aki szintén festő volt, bár nem apjához hasonló tehetségű. (Ő a Kelndorfer - sírboltban nyugszik a helyi sírkertben.)
A villa rossz állapota miatt jelenleg nem látogatható. A kertbéli műtermet már lebontották. Az elmúlt évtizedekben működött itt kozmetikai szalon, fogorvosi műhely, de nagy átalakításokat nem végeztek rajta. Romosan ugyan, de áll a terasz, a régi cserépkályha - és a nappali is korhű állapotú.

Kernstokra a századforduló tájékán a nagybányai festők hatottak, később, a párizsi tanulmányút alatt Cézanne, Van Gogh, a Fauve-ok (Vadak), mint Matisse, Derain művészete. 1909-től a „Nyolcak” művészcsoport vezetője lett. A művészcsoport nem csak a művészetben akart új irányt mutatni, hanem a társadalmi életben is.
Kernstok nyergesi villája kis Helikon volt a század első két évtizedében. A magyar művészeti élet számos nagy alakja gyűlt össze nála: Feszti Árpád feleségével, Jókai Rózával, Ady Endre, Jászai Oszkár, Márffy Ödön és felesége, Csinszka (ő Ady feleségeként és özvegyeként is járt a villában).
A Tanácsköztársaság művészeti direktóriuma Kernstokot egy Nyergesen alapítandó szabadiskola szervezésével és vezetésével bízta meg.
A Tanácsköztársaság leverése után bebörtönözték, majd szabadulása után emigrált.

A villa pusztulófélben lévő értékeinek megőrzése rendkívül fontos lenne a város számára, és, mint tapasztalható, ez a vélemény uralkodik a Kernstokkal foglalkozó művészetbarátok körében is. Kernstok tanítványa, Nyergesi János festőművész, és fivére, a magyar naiv festészet kiemelkedő festője, Nyergesi István is itt élte le életét. Nem véletlen, hogy Vecsési Sándor Munkácsy-díjas festőművész szülőháza a Nyergesi-házzal átellenben áll, és innen száz méterre a Kernstok-villa... Így öröklődött a művészet iránti fogékonyság Nyergesújfalu egyik szegletében.

Az utóbbi évtized Kernstokkal kapcsolatos aktivitásai Nyergesújfalun

2001. május 30.

„Nyolcak” kiállítás
a Kernstok Galériában
Megnyitotta: Rockenbauer Zoltán miniszter, NKÖM


2006. december 10.
Emlékkiállítás és tudományos ülés
a  Kernstok-villa megmentéséért Kernstok Károly (1873-1940) festőművész munkásságáról, a családról, az otthonául szolgáló villáról

A Kernstok-villa már annyira lepusztult, hogy félő, összedől - mondta 2006-ban Gassama Szabó Bernadett kurátor, hozzátéve, a város az emlékkiállítással és a konferenciával kívánja felhívni a figyelmet az épületre, segítséget kérve a megmentéséhez. Nyergesújfalu önkormányzata pályázaton igyekszik pénzt szerezni, de sajnos az nem lesz elegendő a restauráláshoz - vélekedett.
Emiatt az emlékkiállítást sem lehetett megrendezni a villában: a polgármesteri hivatal épületében levő Kernstok Galériában állították ki a művész mintegy 80 alkotását, ebből 20-22 olajkép, a többi grafika és akvarell. A képek legtöbbje a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum tulajdona, de van köztük három olyan alkotás, amelyet a Magyar Nemzeti Galéria letétbe helyezett a nyergesújfalui városházán.
(Az anyag ma is rendelkezésre áll, a két állandó kiállítás egyikét képezi.)
A tudományos ülésen Hadik András, az Építészeti Múzeum munkatársa "A Kernstok család Nyergesen" címmel beszélt a családról és a villáról. Gassama-Szabó Bernadett a festő két olyan képét mutatta be, amely eddig magángyűjteményben lappangott és most először láthatja a közönség. Kovács Bernadett művészettörténész Kernstok Károly kiállított képei alapján elemezte a festő művészetét, Rockenbauer Zoltán művészettörténész "A nyergesi Vadak" címmel tartott előadást a Kernstok-féle képzőművészeti szabadiskoláról, ahol a festő tanítványai között volt Derkovits Gyula, Goszthony Mária és Novotny Emil Róbert.
Az emlékkiállítást állandó tárlatként rendezték meg, de anyagának fő munkáit Kaposvár és Balatonfüred is fogadta azóta.


2009. november 28. – 2009. december 13.

Nyergesújfalu város Önkormányzata és az esztergomi Balassa Bálint Múzeum
„90 éves a Nyergesi Szabadiskola” című emlékkiállítása
a Kernstok Galériában

Megnyitotta: Wehner Tibor Munkácsy-díjas művészettörténész (KÖH)
1919 nyarán Budapestről Nyergesre érkezett művész-növendékek egy csoportja. A fiatalok képzésének a forradalomig otthont adó Haris-közi Képzőművészeti Szabadiskola az akkori művészképzés hiányain igyekezett segíteni, mintegy előképzőként: a képzőművészeti akadémiákra igyekvő tehetségek tudásának megalapozása, fejlesztése, a felvételi vizsgára történő felkészítés feladatát látta el. Neves művészek tanítottak az intézményben, köztük Kernstok Károly, aki meghívta villájába tanítványait. Egy részük elfogadta az invitálást, és Pünkösdkor elindult Nyergesújfalura, ahol – a visszaemlékezések szerint – feledhetetlen nyarat töltöttek. „Egy kilenc évtizede rejtőző csöndre emlékezünk talán az utolsó pillanatban, megállapítva, hogy magunk immár csak az emlékezőkre emlékezhetünk” – írja bevezető tanulmányában az azóta elhunyt művészettörténész, dr. Bodri Ferenc. Dr. Zsembery Dezső nyugalmazott főorvos, műgyűjtő a város támogatásával - Wehner Tibor művészettörténész ösztönzésével és segítségével - egy éven át tartó országjáró kutatással megtalálta a szabadiskola alkotóinak munkáit, leírta életpályájukat. A csoportból legnevesebb művésszé vált Derkovits Gyula mellett Goszthony Mária, Czumpf Imre, Major Henrik, Kőnig Dezső azok, akik a legismertebbek. A kiállításra megjelent album szerzői, közreműködői – közöttük egykori „szabadiskolások”: Kaposi Endre (fülszöveg), továbbá Wehner Tibor (Bevezető), Dévényi Iván, Matits Ferenc, Bodri Ferenc, Géger Melinda, az 1969-es Balassa-beli tárlatot rendező Mucsi András, Derkovits Gyuláné, Zsembery Dezső, Bálint Aladár, Lukácsy Sándor, Galambos Ferenc, Frank János, Szilágyi Jolán, Goszthony Mária. Reprodukciók: Mudrák Attila; grafikai tervezés Ölveczky Gábor.
A kiállítás megnyitóján sokan megjelentek, közöttük a Kernstok-kertbe egykor bejáró nyergesiek leszármazottai, a növendékek rokonai, a művészettörténész-szakma jeles képviselői.
2011. júliusa
„Nyolcak” kiállítás a Szépművészeti Múzeumban és a „A Nyolcak nyomában” című film bemutatója, Budapest
A pécsi EKF-kiállítás után a Szépművészeti Múzeumban újra nagyszabású tárlaton láthattuk a Kernstok vezette Nyolcak műveit. Ezúttal dokumentumfilm is készült a művészcsoport számára meghatározó helyszíneken: Párizsban és Nyergesújfalun. Városunk a Nyolcak csoport bölcsője, szellemi gócpontja volt, ahol – mint tudjuk - nemcsak a festők, hanem az irodalmárokból, zenészekből álló értelmiségi kör is megfordult. Rockenbauer Zoltán és Barki Gergely művészettörténészek voltak kurátorai a kiállításnak, ahol a kétszáz kép közül egy teljes folyosót foglaltak el a nyergesi kötődésű alkotások. Itt láthattuk először annak az ősszel megjelenő ötven perces dokumentumfilmnek tizenhárom perces változatát, amelyben felfedezzük a Kernstok-villát, a festők, irodalmárok által látogatott régi pincéket, láthatjuk a lovasfogatot a Dunában és a pincesorok felé közeledve. A megnyitón zsúfolásig telt a Szépművészeti Múzeum díszterme. A tárlatot Pálinkás József a MTA elnöke, Rockenbauer Zoltán és Baán László a Szépművészeti Múzeum főigazgatója nyitotta meg Bartók muzsikájának kíséretében.

www.artportal.hu :
„A Szépművészeti Múzeum filmje a Nyolcak művészcsoportról rendhagyó, lendületes dokumentumfilm, mely fontos, soha nem látott adalékokkal járul hozzá a korszak szellemi életének megismeréséhez.
A film annak a progresszív magyar művészcsoportnak eredt a nyomába, amely leginkább meghatározta a magyar festészet európai integrációját a századelőn. A Nyolcak tagjai (Kernstok Károly, Czigány Dezső, Berény Róbert, Márffy Ödön, Czóbel Béla, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos, és Orbán Dezső) a 20. század első évtizede körül, főként a francia modern festészettől inspirálva hozták létre művészeti csoportjukat. A Nyolcak rövid fennállásának időszakában az irodalom, a zene és a képzőművészet legjobbjai találtak egymásra, szellemi szövetségeseik voltak többek között Ady Endre és Bartók Béla is. A film a Nyolcak tevékenységének legfontosabb színtereit (Párizs, Nyergesújfalu, a szlovákiai Körtvélyes, és számos budapesti helyszín) végigjárva enged bepillantást a csoporttá szerveződés előzményeibe, három kiállításuk történetébe, az őket körüllengő, pezsgő szellemi életbe, a bohémtanyák világába. A kor légkörének megidézését archív rádiós interjúk, korabeli mozgóképek és számos fennmaradt dokumentum teszi izgalmassá és igazán hitelessé.
A Nyolcak nyomában
 magyar dokumentumfilm, 61 perc, HD formátum

Rendező: Szalay Péter
 Rendező tudományos munkatársai: Barki Gergely, Schilling Sára
 Operatőr: Nagy Ernő H.S.C., Szalay Péter
 Vágó: Szalay Péter
 Dramaturg: Hidas Ildikó
 Narrátor: Bíró Kriszta, Mácsai Pál
 Producer: Barki Gergely és Schilling Sára
 Zene: Bartók Béla, Weiner Leó, Sonoton Music
 Szakmai közreműködők: Barki Gergely, Molnos Péter, Passuth Krisztina, Rockenbauer Zoltán Kiadó: Szépművészeti Múzeum és a Kultúra 2008 Művészeti Szolgáltató Nonprofit Kft. Készítette a Dada Film

2011. szeptembere
Meghiúsult a városképi rehabilitációs pályázat keretében történő átalakítás

Az önkormányzat több fordulós közbeszerzési eljárást folytatott le a 2006 óta kétszer beadott, és utóbbi fordulóban megnyert pályázathoz kapcsolódva.
A képviselő-testület végül a villa eredeti formájában történő megőrzése, az öt éves fenntartási időszak kötelezettségei (művelődési ház státusz-bővítése, művészellátó működtetése, folyamatos nyitva tartás) valamint az önrész magas – stabilitási törvénybe ütköző hitelre igénylő - összegére tekintettel visszavonult a megvalósítástól. (A város méretéhez képest sok közösségi térrel rendelkezik, ilyen téren bővítésre nincs szükség.)  
A pályázat szerinti felújítás során teljesen megváltozott volna a villa, többek között liftet szereltek volna az épületbe, a helyiségek teljes átalakuláson estek volna át, ezzel az épület belső tereit tekintve elveszítette volna korhű hangulatát.


2012. augusztus 3.
Hommage à NYOLCAK

Megnyitotta és előkészítette:
Szlávik József a Kernstok Művészeti Alapítvány kuratóriumi tagja,
Barki Gergely művészettörténész
Ötletgazda és közreműködő: Ferenczi Gábor festőművész
Az akció célja a Kernstok-villa felújításának elősegítése. Újjá szeretnék éleszteni a villa régi szellemiségét, hogy ismét az alkotóké lehessen az épület.
Az aukcióra beérkezett munkákat augusztus 3-án a villa ódon, felújításra szoruló falai között, zenei, képzőművészeti akcióban mutatták be, majd később a Kernstok Galériában is kiállították.
Felléptek: efZámbó HDB, Bordás Zoltán és tanítványai, Völner Eszter és Stummer Márton.
A felajánlott alkotások értékesítése megtörtént, a bevételt a felújításra fordítja a város.

(Összeállította: Mihelik Magdolna)

 ma: 2017. június 25., vasárnap, Vilmos napja van. | Köszöntjük születés és névnapjukat ünneplő olvasóinkat! | Holnap János és Pál napja lesz.

ugrás a lap tetejére