Háttérkép

Magyar Viscosa Rt - Zoltek Rt

Az októberi Hírmondóban bemutattam a Magyar Viscosa Rt. megalakulását és kezdeti éveit. Most folytatom városunk e meghatározó nagyüzemének történetét. Az államosítás (1948. november 26.) kibontakozást jelentett a megelőző évben már igen korlátozott hatáskörű részvénytársasági vezetés okozta bizonytalanságból. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank államosítása (1947.) már előzőleg is kihatott a vállalat életére. Nehéz napokat hozott egy 1948 áprilisi, kb. 2 hetes műselyemgyártási üzemzavar. A zavart előidéző okokat nem tisztázták, és minthogy közvetlenül az államosítás után történt, hatósági vizsgálat és letartóztatások is követték. Két művezetőt vittek el, és dr. Molnár László termelésvezetőt.. 1948 szeptemberében a műszaki vezetés is megváltozott. Radnóti József svájci üzleti útján lemondott az igazgatóságról, munkakörét Fischer Béla főmérnök vette át. Az 1950-es években folytatódott az üzem berendezéseinek modernizálása és a hiányzó kisegítő létesítmények pótlása. Az államosított társaság Magyar Viscosagyár néven működött tovább. 1956. október 27-től 1957. január 25-ig üzemszünet volt. Ezalatt csak a kazánházi dolgozók, a bérelszámolás, a pénztár, az üzemőrség beosztottjai és a munkástanács tagjai jártak be. A vasúti és a közúti forgalom szünetelése nem csak a munkába járást, hanem a szén- és nyersanyag utánpótlást is akadályozta. Január végén a szén- és áramkorlátozások miatt csak fokozatosan indulhatott a termelés. Harci cselekmények a gyár területén és környékén nem voltak. A gyártási félkészanyagok (alkalicellulóz, viszkóz, stb.) használhatatlanná válása kb. 253.000 Ft-os rendkívüli kárt okozott, az üzemszünet pedig kb. 5 millió forint rendkívüli veszteséget. 1958 februárjában megkezdődött az üzemszerű CMC-termelés saját eljárás és szabadalom alapján. A viszkózüzemi gépek a 60-as évek végére már elavultak, a termelés nagysága és gazdaságossága nem állta ki a nemzetközi összehasonlítást. Ezért az 1968-73 közötti időszakot a termékváltás jellemezte. Megszűnt a műselyem- a celofán-, majd a szivacsgyártás is, viszont fejlesztették a vágott viszkózaszál gyártását. 1973-ra a gyártási kapacitás megduplázódott. Műszaki gazdaságossági okok miatt 1983-ban leállították az egyik szálképző gépet, majd 1991. szeptember 15-én véglegesen befejezték a vágott viszkózaszál gyártását. A névadó üzem mellett azonban az évek során új üzemek nőttek ki és új termékeket is gyártottak. 1958-ban fejeződött be a poliamid-6 alapú vágottszál előállító üzem, a POLIAMID ROST építése. Itt gyártották az első szintetikus alapú vegyiszálat 1958. szeptember 22-től. Az üzem kapacitása kezdetben 300 t/év volt, ezt újabb fejlesztésekkel 1965-re 2800-3000 t/évre növelték. Az új szál márkaneve kezdetben DANULON volt, ezt később DANAMID-ra változtatták. 1980-ig gyártották ezt a vágottszálat, majd a berendezések egy részének felhasználásával és technológiai fejlesztésekkel 1982-ben áttértek a DANAMID-granulátum gyártására. Időközben még egy új poliamid-6 alapú vegyiszálat gyártó üzem létesült. Az UHDE nevű NSZK-beli céggel aláírt szerződés nyomán (a technológiai eljárást a HOECHST cégtől vettük) 1965. Augusztus 15-én megkezdődött a danamid végtelenszál gyártása. A DANAMID selyemüzemet többször is fejlesztették, így a kezdeti 1000 t/év kapacitás jelentősen növekedett. Az üzem textilrészlegének fejlesztése lehetővé tette jól értékesíthető termékek gyártását. A cég második szintetikus szála a polipropilén volt. A kísérleti gyártás 1962-ben kezdődött, a termelés a 300 t/év kapacitású üzemben 1965-ben indult. Ezt 1977-ben leállították, és egy új 1000 t/év kapacitású gyártósort helyeztek üzembe. Ezen 1989-ig folyt a termelés. 1969 februárjában írták alá azt a szerződést egy olasz céggel, a SNIA VISCOSÁ-val, melynek alapján 1973-ban megkezdődött a CRUMERON márkanevű poliakrilnitril-szál gyártása. 1977-ben újabb gyártósort helyeztek üzembe, így a gyár már kb.13.000 t/év szálat tudott előállítani többféle színűt és típusút. Az akrilszálak és a vállalat történetének újabb meghatározó dátuma 1988. május 2. Ekkor rakták le a MAVILON-szálat gyártó üzem alapkövét. A DU PONT cég száraz szálképzési eljárásával kb. 16.000 t/év szálat lehetett előállítani. Az új üzem 1991-ben kezdte meg az üzemszerű termelést. A CRUMERON-szál gyártása során keletkezett osztályos szálak hasznosítására 1982-ben átadták a DREF-üzemet, mely egyrészt fonalat, jelentős részben pedig lakástexil-termékeket állított elő. Ma már nem üzemel. Több más termék előállítását is megkezdték. A vegyiszálakon kívül ezek jellemezték a gyárat leginkább. 1981-től a NETLON ltd. eljárása alapján gyártottak többféle műanyaghálót és műanyagrácsot is. Az üzem nagy felhasználói kör számára sokféle típusú és funkciójú terméket gyártott több, mint 1000 t/év kapacitással. Szinte az alapítástól kezdődően szorosan kapcsolódott a vállalat tevékenységéhez a kutatás és a fejlesztés. 1967-ben a Műanyagipari Kutató Intézet műszálkutató részlegét Budapestről a VISCOSÁ-ba helyezték át. A fő kutatási irány a szálelőállítási és szálalkalmazási technológiák fejlesztése volt, valamint a műanyagok előállítása és feldolgozása. 1973-ban 3000 m2 –es üzemi csarnok létesült hatalmas, félüzemi méretű gyártóberendezéseknek, valamint a laboratóriumoknak 1986-ban új kutatási területeket nyitottak, a termékekhez kapcsolódó fejlesztés közvetlenül a termelőegységekhez került. Itt alakult ki a hazai membrángyártás és –kutatás legnagyobb bázisa. Előrébb kerültek a környezetvédelemmel összefüggő kutatások is. A Fejlesztési Intézet kiterjedt kapcsolatokat tartott fenn más kutatóintézetekkel, illetve egyetemekkel. Az intézet műszaki könyvtárában több mint tízezer kötetnyi szakirodalomban búvárkodhatott a kutató. A vállalat növekedésével párhuzamosan korszerű infrastruktúra alakult ki. A működéséhez szükséges villamos energia kb. 70%-a az országos hálózatról érkezett a többit az üzem maga termelte meg. A termelőegységek vízgőzből is sokat használtak, azt is saját egységük termelte és kiépített hálózaton keresztül juttatták el a célhelyre. A műszerlevegő a hűtővíz- és a nitrogénellátó rendszer már ekkor behálózta a vállalat területét. 1993. újabb fontos dátum: július 1-jén a vállalat részvénytársasággá alakult. A hagyományokat megőrzendő, a társaság újra a MAGYAR VISCOSA Rt. nevét vette fel. 1995. a döntő fordulatok esztendeje volt. December 8-án privatizálták a vállalatot, és új fejezet kezdődött. A részvények túlnyomó többségét, majdnem 100 %-át egy St.Lauis-i székhelyű cég a ZOLTEK vette meg. A privatizáció új távlatokat nyitott az immár ZOLTEK MAGYAR VISCOSA Rt. nevet viselő vállalat előtt. Az új tulajdonos a világ egyik legjelentősebb szénszálgyártója, és Nyergesújfalun nemzetközi mércével mérve is jelentős szénszál- és prekurzorgyártó kapacitást kívánt létrehozni. 1996-tól megkezdődtek a beruházás előkészítő munkái, és 1997. június 15-én megindult a termelés. 1998-ban a vállalat neve ZOLTEK Rt. lett. Ma már a hagyományos VISCOSA-termékekből semmit sem gyártanak. A vállalat igazgatói 1941-től 1999-ig: 1941-48-ig az államosítást megelőző időkben: Radnóti József műszaki üv. ig., Csernátonyi György kereskedelmi üv. ig., dr. Terdy István adm. ig., 1946-48-ig; Pásint Mihály gyárigazgató, 1943-45-ig.; Fischer Ottó gyárigazgató, 1946-48-ig; Vállalati igazgatók 1948-tól: Both József 1948. március 26-tól áprilisig; Kovács Miklós 1948 áprilisától 1949 februárig; Kovalovszky Károly 1949 februártól 1950 augusztusáig; Horváth István 1950 augusztusától 1951 októberéig; Ráth Ágoston 1951 októberétől 1956 decemberéig; Fekete Ferenc 1956 decemberétől 1967. április 14-ig; Zsengellér István 1967. április 15-től 1975. október 25-ig; Kovács György 1975. november 15-től 1983. május 14-ig; Bakucz Miklós 1983. november 1-től 1990. november 30-ig; Pászty György 1990. december 1-től 1998. december 31-ig; Árvai Lajos 1999. január 1-től. Ezzel a cikkemmel azt is el szeretném érni, - amit már többször is javasoltam – hogy a VISCOSA nevet valamilyen formában (utcanév, tér elnevezése, stb.) őrizzük meg az utókor számára. Az, hogy a VISCOSA lakótelep elnevezés a köztudatban, de nem hivatalosan fennáll, ez nem elég ehhez. Ezzel kapcsolatos ötleteikkel forduljanak az önkormányzathoz. Remélem, ezzel a cikkemmel is felelevenítettem sok régi viszkozás emlékeit. Padányi Lajos

 ma: 2019. április 20., szombat, Tivadar napja van. | Köszöntjük születés és névnapjukat ünneplő olvasóinkat! | Holnap Konrád és Zelmira napja lesz.

ugrás a lap tetejére