Háttérkép

Sánc-hegy

A Nyergesújfalu nyugati végében a Duna fölé magasodó Sánc-hegy és az ott történtek, remélem, már minden nyergesi számára ismertek. Most a Sánc-hegynek és környékének földrajzi kialakulását és az elnevezések keletkezését szeretném bemutatni.

A Duna a felsőpliocéntól kezdve gyakran változtatta a medrét, mert változott vízbősége, lefolyása az időjárástól, a melegebb és hidegebb időszakok váltakozásától függött. Az elhordás és felhalmozás váltakozásának máig megmaradt tanúi a Duna teraszai. Pécsi Márton 8 teraszszintet különböztetett meg. Nyergesújfalunál a Duna 0 pontjának tszf-i magassága 102,78 m. A nyolc terasz egészen 270 méter magasságig lépcsőzetesen kíséri a Dunát. Nyergesújfalu a II. teraszszinten épült, a Sánc-hegy pedig a III.-on, és átlagosan 46 méterre emelkedik a Duna fölé. Eredeti formáját olyan lapos fennsíknak képzeljük el, mint ma a Búzás-hegy, vagy a Hosszú-dűlő. A Sánc-hegy elbontott oldalában jól látható az a durva hordalék, amit még az Ősduna halmozott itt fel. A hatalmas �görgőköveket� a lakosság sok helyen kerékvető köveknek használta a házak sarkának védelmében. Még ma is sok látható pl. a Petőfi utcában. Ezeknek a teraszoknak a felszínét lösz borította. Ahol a határból bevezető szekérutak egy-egy ilyen terasz peremén ereszkedtek le, löszmélyutak alakultak ki. Egy-egy nagyobb eső után ezek járhatatlanná váltak, és tőle jobbra vagy balra új utat törtek. Néhol 6-8 ilyen út is kialakult (pl. a Héregi út Rábl-ba felvezető részén). Amíg az 1700-as évek végén le nem faragták a Sánc-hegy Duna felöli oldalát (a mai 10-es út), ilyen mélyutak vezettek be a faluba a Faiskolán keresztül (Római út), a Sánc-hegyen keresztül (a Damjanich utcába torkoló mélyút), a Liget téren keresztül (innen a domb keleti oldalát a 70-es években az Eternitgyár bővítéséhez töltésnek elhordták), a régi futballpálya felett, a Grätzl-ben, a Pince utcán (Jókai utca) a Búzás-hegyről. A patakok is mélyen bevágódott völgyeket alakítottak ki a teraszlépcsőkön keresztül (Vasbetoni-patak, Eternit-patak, Bajóti-patak, Sándor-patak).

 

A mai Sánc-hegy jó fekvését a rómaiak használták ki először. Castellamut, kis erődítményt építettek rá (kb. 80x80 méteres), amely a II-III. században kiépített limesnek (határ) volt az egyik védelmi pontja. A castrum védelme alatt a Sánc-dűlőn és a Hosszú-földeken volt a polgári település. Rákóczi kurucai 1706-ban szintén felfedezték a Sánc-hegy stratégiai jelentőségét. Esztergom védelmére a dunai és Duna-parti útvonalak ellenőrzésére rövid egy-két hónap alatt sáncokat emeltek. Ekkor alakult ki a Sánc-hegy mai jellegzetes felszíne, és azóta nevezik Sánc-hegynek. Még kicsit visszatérek a Dunára, mert magyarázatra szorul, hogy a Sánc-hegy III. teraszként miért van közvetlen a Duna parton, és miért ilyen meredeken szakad le oda. Az utolsó jégkorszak óta a Duna fokozatosan délebbre vágódva foglalta el mai medrét. Pesty Helységnévtára szerint: �..hanem, hogy Nyergesújfalu régi helység, tanúsítja azon körülmény, hogy a karvai közbirtokosság régi irományaiból kitűnik, miszerint akkor, midőn a Duna még Karva mögött, a köbölkúti határ felé elnyúló lapályon folyott, Karva községe egyházilag Nyerges-Újfaluhoz tartozott: de évszázadok előtt valószínűleg a sok föld és föveny lerakódás által a Duna medre tetemesen megtöltetvén, Karva fölött a víz hirtelen Piszkepuszta, jelenleg már falu, felé törve magának új medret vájván, sok száz holdra menő termőföldet magával elsodort.� (Fentről a Sánc-hegyről jól lehet látni a Karvát északról megkerülő Duna-medret.) Ma már a két községet elválasztja egymástól a folyam. Az új meder itt Csenkepuszta és a Sánc-hegy között tért vissza a régibe, és erősen alámosta a Sánc-hegyet. Olyan meredek volt, hogy itt közlekedni sem lehetett a parton, pedig a középkorban még felfelé a hajókat vontatni kellett. Egy 1700-as évek végén készült Duna térkép kísérőszövegében ez áll (németül volt, ezért nem idézetként tüntetem fel): C: Az úgynevezett nyergesi Sánc-hegy, melyet a vontatási útvonal miatt egy 1777. 07. 05-i K.U.K. térképészeti útmutatással elkezdenek bontani�. Az útvonal ebben a szakaszban az árvíz miatt nagyon rossz helyre kerül. A végleges műutat valamikor 1800 táján a napóleoni háborúk idején építették meg a Sánc-hegy lábánál, a vasutat pedig csak 1891-ben. A Sánc-hegyet (Schanczberg) nevezték Kálvária- dombnak (Kalvarienberg) is, mert ott volt a falu Kálváriája és a Szentháromság kápolna. A tőle keletre lévő dombon (Rózsadomb) szintén lehetett egy kisebb erőd, mert régebben Kis-Sánc-hegynek (Kleines Sanczl) nevezték. A mai Újtemető melletti dombon a kuruc sánc egy előrenyúló kis részében 1896-ban a millennium alkalmából obeliszket (Millenniumi emlékmű) emeltek a nyergesiek. Ezt a területet ez alkalommal Árpád-hegynek nevezték el, de ez nem maradt meg a köztudatban, mindenki csak Millenniumi-dombnak nevezi. Az Esztergom és Vidéke újság 1896. május 28-án több oldalas cikkben tudósított a nyergesi (újfalusi) eseményekről. Erről már írtam, de most egy olyan részletet szeretnék idézni, amit még nem ismertettem. �Milléniumi emlékfák Nyerges-Újfalu községe a millenium megünneplése tekintetében mindenesetre első helyen jár a megyebeli összes községek között. Csak legutóbbi számunkban közöltük a község pünkösdi nagyszabású programját, most pedig néhány számmal bebizonyítjuk, hogy lelkes polgársága az idei esztendő nagy dátumát, erdőnyi milleniumi fa elültetésével is emlékezetessé akarja tenni. E statisztika szerint a nyergesújfalusiak a milleniumi emlékfák közül elültettek 4000 darab kétéves erdei és feketefenyőt s 110 darab ötéves lucfenyőt. Ezen kívül Árpád és a hét vezér nevéről elkereszteltek egy tízéves tölgyet, hársfát, szilt, kőrist, luc-, erdei-, fekete- és vörösfenyőt. Az obeliszkhez vezető út mentén pedig elültettek negyven darab nyolcesztendős és négy darab négyesztendős hársat.� Ezeknek az elültetett fáknak nagy része alighanem meg sem éledt, mert sem a talaj, sem a klíma nem kedvezett nekik. Az állandó szélnek kitett Sánc-hegynek még ma is a természetes növénytársulása emiatt �löszpusztagyep�. A megmaradt néhány fán is látszik, hogy a nyugati szélnek kitett oldalon sokkal satnyábbak, mint a szélvédett keleti oldalon. A Sánc-hegy nagy része Nyergesújfalu rendezési térképén �Régészeti szempontból védendő terület�-nek van feltüntetve. Védenünk kéne a zugásatóktól, a krosszozóktól. A Szentháromság kápolna mellett szeretnénk egy kilátót és emlékparkot létrehozni, melynek tervei már elkészültek. Remélem, hogy majd sokan fognak ellátogatni ide, gyönyörködni a panorámában és elmerengeni a történelmi eseményein. Padányi Lajos

 

 ma: 2020. április 02., csütörtök, Áron napja van. | Köszöntjük születés és névnapjukat ünneplő olvasóinkat! | Holnap Buda és Richárd napja lesz.

ugrás a lap tetejére