Háttérkép

Nyergesújfalu története

Magyar Viscosa Rt

Megjelent: 2009. október 31. szombat, 16:38, Írta: Padányi Lajos

A Hírmondó előző számaiban bemutattam a már megszűnt gyárainkat, az Eternitgyárat, a cementgyárat, a téglagyárat, és megemlítettem, hogy Nyergesújfalu várossá fejlődésében a Magyar Viscosa Rt.-nek van a legnagyobb jelentősége. Ma Zoltek Rt. a neve, és talán sokan vannak, akik nem ismerik a Magyar Viscosa Rt.-t.

Viscosa Rt.JPG

A Magyar Viscosa Rt. 1941-ben történt megalakulását megelőzően is gyártottak műselymet Magyarországon. Sárváron és Magyaróvárott, de ezek nitroeljárás szerint dolgoztak. Ezek 1919 és 1923-ban alakultak, de gazdasági nehézségek (a viszkóz műselyem akkor kialakult rendkívül olcsó ára, az oldószerként használt és regenerált alkoholra kivetett adó versenyképtelenné tette a nitro-eljárást) miatt 1926 és 1930-ban beszüntették termelésüket, és más profilra tértek át. A magyaróvári üzem vezérigazgatója, dr. Havas Béla, aki a nitroeljárás európai hírű szakértője volt, egyik főszorgalmazója lett a magyarországi viszkózagyár létrehozásának. Megindultak a tárgyalások. A viszkózagyár megépítésének kényszerű indoka végül is az lett, hogy Németország az 1939-es háborúba lépés után felmondta a kereskedelmi szerződésben foglalt műszáll-szállítási megállapodást. Olaszország először csökkentette, majd szintén felmondta ezirányú kötelezettségeit. Dr. Varga József iparügyi miniszter közbelépésére nyert elhatározást a gyárépítés, a koncessziót a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekeltsége kapta. Műszaki közreműködésre végül is a háborún kívül lévő Svájcban, a Feldmühle A.G. rorschachi vállalattal jött létre megállapodás. A svájci vállalat szabadalmait és eljárását a termelés után fizetendő licencdíj ellenében engedte át, részvény-érdekeltség nem jött létre. A magyar Viscosa Rt.-ot létrehozó tőkéscsoport összehozása Salamon Ödön szaktanácsadó nevéhez fűződik. A Magyar Viscosa Rt. alakuló közgyűlése 1941. április 7-én volt. A részvénytulajdonnak a megoszlása az alapításkor: Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 50%, Hungária Vegyiművek Rt. 25%, Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. 16,2/3%, Péti Nitrogénművek Rt. 8,1%. A Magyar Viscosa Rt. Létrehozásában tehát azon vállalatok vállaltak érdekeltséget, akik a jövendő gyár nyersanyag és energia ellátását kellett, hogy biztosítsák. A tervezési munkákat a Péti Nitrogénművek Rt.-a vállalta. A vállalat műszaki üv. igazgatójának a Péti Nitrogénművek h. műszaki igazgatóját, Radnóti József gépészmérnököt, kereskedelmi üv. igazgatójának Csernátonyi Györgyöt szerződtették. Az építendő gyár helyének kijelölése szentendrei és esztergomi (itt az árvízvédelem költségei lettek volna jelentősek) tárgyalások után végül is Esztergom megyei Duna-szakaszon lévő Nyergesújfalu község határában történt meg. A bécsi műút, az Esztergom-Komárom-i vasútvonal és a Duna által közrezárt terület fekvése és talajviszonyai gyárépítésre kiválóan alkalmasak voltak. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. téglagyára melletti kb. 87 kat. holdnyi területet, amely legnagyobbrészt a piszkei és a nyergesújfalui plébánia tulajdonában volt, a vállalat 99 évre bérbevette. A gyár és a hozzá csatlakozó lakótelep Mátrai-Gottvald Gyula okl. építészmérnök tervei alapján épült. Először a tereprendezés, iparvágány és utak építése kezdődött el 1940 őszén. Az építési munkákat három nagyvállalat: a Gazdasági Kisvasút Rt., a Felsőszöllősy Szöllősy Imre és Wanner Henrik cégek végezték. 1942. április hóban elkezdődhetett a szerelés. A gyári szerelés és üzembehelyezés idején több német, olasz, osztrák és svájci vállalat szerelői és technikusai működtek közre. A műselyem és celofán gyártási eljárását a Feldmühle A.G.-tól, a műszál és részben a celofán gyártási eljárását a Maurer A.G.-tól vásárolták meg. A műszálüzemrész próbagyártása, ill. az első fonógép indítása 1943. február 13-án délelőtt kezdődött, a műselyemgyártás 1943. április 10-én indult meg. Az 1944 végén történt háborús üzemszünetig a kezdettől fogva közel teljes kapacitással (3 gép) működő műszálrészen kívül 7 műselyemfonógép és rövidebb próbagyártásra a celofángyártó gép is üzembekerült. A gyárat hadiüzemmé nyilvánították, adó- és vámkedvezményeket, a külföldi géprendeléshez devizát biztosítottak, zárolt építési és szerelési anyagokat, nyersanyagokat utaltak ki. A háború és a felfuttatott ipari termelés miatt problémát okozó munkaerő-ellátás úgy nyert megoldást, hogy a dél-Erdélyből és a nyugati államokból hazatért viszkózagyári szakmunkásokat Nyergesújfalura irányították, a segédmunkásokat pedig a közvetlen környéken kívül a Duna északi partja mentén lévő kisalföldi községekből gyűjtötték. Az építkezésnél és üzemindításnál román és zsidó munkásszázadok is dolgoztak. A vállalat a dolgozók ellátásának biztosítására kertészetet tartott fenn és sertés, nyúl, baromfi tartására és hizlalására is berendezkedett. A termelést állandó légvédelmi riadók hátráltatták, közvetlen légitámadást azonban 1943-44-ben a gyártelep nem kapott. A közeli Búzás-hegy alatt tárnaóvóhelyek létesültek a dolgozók részére. 1944. december 20-a táján állt le a termelés. Egy részét evakuálták. A gyártelep 1944. december 26-tól 1945. január 2-ig szovjet megszállás alá került. Január 2-án német SS-alakulatok a zajló Dunán átkelve Esztergomig nyomultak előre. Az addig szinte sértetlen gyártelep e harcok, valamint a következő két hónap folyamán a Duna északi oldaláról nyitott aknatűz és kisebb légitámadások következtében jelentős, főleg épületkárokat szenvedett. A front továbbvonulása után a helyreállítási munkák kb. 250 munkással kezdődtek. Májusban már meg is kezdődhetett a termelés. A gyárat a Perutz Testvérek Budapest-Pápa-i cég vette bérbe. A bérleti állapot 1946. december 1-jével szűnt meg. Ezekben az időkben kezdődtek meg Jugoszlávia irányába a jóvátételi szállítások. A háború után, az inflációs időkben a dolgozók ellátását a vállalatnak kellett megszerveznie. A mezőgazdasági vidéken történt teherautós beszerző körutak, kompenzációs üzletek és a bikolpusztai kb. 200 holdas bérlet fenntartása (1945-48.) biztosította az ellátást. Bikolpusztán tehenészet is létesült. A tej részben, mint védőétel került felhasználásra. A bikoli kastély helyreállítva üdülő céljaira szolgált. 1948. március 26-án államosították a gyárat. A vállalat vezetői az 1941-48-as időszakban: Radnóti József okl. gm. műszaki üv. ig., Csernátonyi György kereskedelmi üv. ig., dr. Terdy István adm. ig. 1946-48-ig, Pásint Mihály okl. vm. gyárig. 1943-45-ig, Fischer Ottó gyárig. 1946-48-ig. A Magyar Viscosagyár üzembehelyezése óta (1941-43.) 1958-ig állandó alkalmazásban volt dolgozói: tisztviselők, műszakiak: Erdősy Lajos, Móri-Kőnig Gyula, dr. Terdy István, Köllő Antal, Román Sándor, Hlagyik János, Kibédi Géza, Süttő József, Végh József, Balogh Irén, Huber István, Schmelka Ottó, Holdampf Győző, Talabér Károly, Becker Józsefné, Bereczky Miklós, Demeter László, László András, Krajczár Gyula, Molnár Lajos, Nemes István, Németh Béláné, Szilágyi Istvánné. „V”-üzemiek: Lipót Dezső, Molnár József, Pálinkás Ferenc, Számuel Imre, Keil Istvánné. „F”-üzemiek: Balogh László, Csápai János, Dobai József, Gregorovits József, Horváth Izidor, Lovas Albert, Prokai János, Szabó András, Szász Márton. „K”-üzemiek: Gál Albin, Guzmits Istvánné, Házelmayer Ferncné, Holdampf Karolin, Szénásy Júlia. Laboratórium: Németh Józsefné, Ridly Mária. Karbantartás és segédüzemek: Abronits Pál, Barina József, Berta János, ifj.Bundschuch József, Csergő Ferenc, Diósdi István, Hamza Ferenc, Hasembeck Mihály, Kern Vilmos, Lázár József, Mayer József, Nagy István, Pintér János, Schrenk János, Szabó István, Szarka Péter, Szeifert József, Tóth József, Varga Ferenc, Kacsó Sándor, Kajtár Károly, Garami Ferenc, Grosch János, Horváth András. Iparőrség: Csapszki István, Kovács István, Szabó Sándor. Kisegítők: Bábszky József, id.Gál István, Szabó József, id.Ferián István, Varga János. Rakodók: Bagota Géza, Juhász József, Lohner István. A következő Hírmondóban folytatom a Magyar Viscosa Rt. bemutatását. Padányi Lajos

Május 25 Nyergesújfalun

Megjelent: 2009. október 31. szombat, 16:35, Írta: Padányi Lajos

A kettős pünkösdi ünnep programja a következő volt: reggel 6 órakor mozsárlövések és a tűzoltózenekar ébresztette a lakosságot.

8 órakor fogadták a vármegye főispánját, az ünnepségnél közreműködő főpapot és a vármegye tisztikarát. Fél 9-kor kezdődött a díszközgyűlés a községházán Reviczky Győző főszolgabíró úr elnökletével. A díszközgyűlés határozott arról, hogy a szobor helyét "Árpád-hegy"-nek nevezik el, továbbá, hogy a leleplezésen testületileg részt vesznek, s végül megbízta Ridly Istvánt, hogy az elöljáróság nevében vegye át a Nyergesújfalu közönsége által a magyar haza ezeréves fönnállásának emlékére az Árpád-hegyen emelt szobrot megőrzésre és gondozásra.

 

Barna leves Tok tartárral Vesepecsenye garnírozva Túrós csusza Mandula tészta Borjú sült fejes és édes salátával Idei liba uborka salátával Rántott csirke Fagylalt Parfait Torta, sütemény és cukorkák A fogásokat vörös pruszlikos, fehér ingujjas és kötényes, zöld szoknyás tűzről pattant leányok szolgálták fel. Az ebéd alatt Rigó Tóni tatatóvárosi zenekara és az újfalusi tűzoltózenekar játszott felváltva hazafias és hallgatónótákat. Még délelőtt, a hazafias ünnepség befejezése után sor került a tűzoltóság új zászlajának felszentelésére. A piros damasztból készült lobogó a "Szűcs és Társa" budapesti cég készítménye volt. Egyik oldalán Szent Flórián alakjával és arannyal hímzett fölírással "Önkéntes tűzoltó testület". 1885-1896.- A zászlóról széles, nemzeti színű szalagok csüngtek alá eme arannyal hímzett felírással: -ifj. Hartmann Péterné, a nyergesújfalusi önkéntes tűzoltó egyletnek-. (Sajnos 1945 után ez a zászló elkallódott.) A lófuttatás, mely ekkor az újfalusi földműves legények sajátos mulatsága, és évenként háromszor szokták volt megtartani, du. 5 órakor vette kezdetét. A megyei és a városi küldöttség tagjai, a vendégek és a község ezrei nézték végig az Árpád téren. Tizenöt lovas vett részt benne három csoportban. A futtatás hossztávolsága kb. 350 méter volt, melyet a versenyzők nyergeletlen lovakkal vágtattak le. Az eredmény a következő volt: az első: Mayer Mihály, ő a 10 koronás díjat, a második: Hummel Lipót, ő a 6 koronás díjat, a harmadik: Puchner Ferenc ő a 4 koronás díjat nyerte el. Amint besötétedett, kigyulladtak a község összes ablakában a gyertyalángok, melyeknek mindegyike egy-egy örömtűz volt. Majd szépen sikerült tűzijáték kezdődött az újonnan elnevezett Árpád-hegyen. Ez az obeliszk fényes kivilágításával végződött. Az ünneplés este az olvasókör helyiségeiben nagy táncmulatsággal fejeződött be. 110 évvel ezelőtti elődeink méltó helyet találtak és teremtettek a millenniumi ünnepségekre az Árpád-hegyen, mely elnevezés idővel feledésbe merült, és ma Sánc-hegynek, esetleg Millenniumi dombnak nevezzük. Padányi Lajos

Marót, az Esztergomi érsek birtoka

Megjelent: 2009. október 31. szombat, 16:34, Írta: Padányi Lajos

A középkori Marót falut a Tardos nemzetség birtokolta, melynek tagjai közül Benczencz és Egyed fia, Márton 1281-ben kelt oklevélben Marótiaknak mondatnak.

Egy 1295. évi oklevél is a maróti nemeseket említi. 1325-ben Pél szomszédja, s ekkor Bajóti Benedek fia, Pál fiainak birtoka. 1388-ban Zsigmond király más szomszédos birtokok mellett Marótot is az esztergomi érsekségnek adományozza. Ettől kezdve a török pusztításáig az érsekség birtokolja, s története az itt épült érseki kastély történetével forr össze. A kastélyt 1487-1490 között Estei Hyppolit érsek, Beatrix királyné, Mátyás király második felesége húgának, a ferrarai hercegnőnek a fia építtette. Adataink vannak azonban arról, hogy Maróton már korábban is létezett az érseknek háza. Kanizsai János érsek egyik oklevelét 1396-ban Maróton keltezi. Lehetséges, hogy már ekkor áll a kastély, első írásbeli említését azonban csak 1399-ből ismerjük. A maróti érseki kastélyban Zsigmond király is megfordult 1400. júliusában és 1402. októberében. Erről tanúskodik több oklevele, melyeket az Esztergom megyei Marótról keltez. Marót neve később a XV. század végén tűnik fel ismét, amikor Estei Hippolit érsek Rázsonyi Mihály és Jakab mester kőfaragók, Bálint mester üveges, Kaza György kályhás és más esztergomi mesteremberek közreműködésével 1487-1890. között reneszánsz stílusban átépítette a vadászkastélyt. Emeletes, tornyos épület volt, ablakkereteit vörösmárványból faragták. Ez nem azonos a ma is álló kastéllyal, és nem is ott, hanem jóval lejjebb, a Hajdúugrató alatti völgyben állt. A krónikák szerint itt terjedelmes vadászkert volt elkerítve, ahol a vaddisznókat etetéssel nevelték. E vadaskertben egy régi zárda romjai láthatók és egy sírkert. A zárdában a hagyomány szerint vörösbarátok, Templáriusok laktak.

 

A mohácsi csata után a török végigpusztítja Pest, Esztergom, Fehér megyéket. A legnagyobb ellenállásra itt, megyénkben, a Gerecse hegységben lévő Marót falunál került sor. Erről egykorú forrás mellett részletesen szól a kortárs, Brodarics István püspök, a mohácsi vészről írt krónikájában:az ellenség sehol sem talált nagyobb ellenállásra, csak Maróton, mely nem messze van Esztergomtól. Ez az esztergomi érseknek kies fekvésű mulató helye, azon erdők között, melyeket mi Vértesnek nevezünk, minden felől erdők és berkek veszik körül. Ide húzódtak a mieink közül néhány ezren, feleségeikkel és gyermekeikkel együtt, bízván a helynek a természettől is megerősített voltában. Ezekkel az ellenség több ízben is kemény harcot vívott, s az ellenségből mindannyiszor sokan elestek. Végre is, mikor ellenség a mieink szekértáborát sehogy sem bírta elfoglalni, kénytelen volt ágyúkat hozni, s így aztán a tábort szétlőtték, s az ott lévőket, majdnem egy szálig levágták. Azok a nagy holttestrakások, amelyek most is láthatók ott, elárulják az öldöklés nagyságát. Azok, akik egy páran megmenekültek innen, azt mondják, hogy körülbelül 25.000 magyar volt itt. Marót falu a hódoltság alatt elpusztult, pusztaság maradt, innen a mai neve is. Oláh Miklós érsek urbáriuma /1550-1556./ szerint az elpusztult falu határát a lábatlaniak és nyergesiek használják. Az 1564. évi királyi és az 1570. évi török összeírás is lakatlan, pusztult helyként említi. 1618-ban az Esztergom megyei farnadi ispánsághoz tartozó puszta, melyet a nyergesújfalusiak bérelnek. A török kiűzése után Nagy Marót, Puszta Marót vagy Szent Marót néven tűnik fel. 1937-ben Nyergesújfalu 7104 kat.holdas területéből az érseki uradalom 3446 holdat tett ki. Ennek nagy része erdő volt. Nagy lendületet adott az uradalom gazdaságának, amikor 1917-ben dr. Csernoch János hercegprímás kiépíttette Süttő és Pusztamarót között a róla elnevezett Csernoch-vasutat. Addig szekerekkel szállították a fát a nyergesi faraktárba és rakodóba (Viscosa vízháznál). 1920-ig Nyergesújfalun volt az érsekség erdőgondnoksága. Trianon után megnőtt az erdei vasút jelentősége, amely nem csupán kő-, fa-, mész-szállítást végzett, hanem szállította a favágókat, a pályatisztogató iskolásokat, pályamunkásokat, erdészeti alkalmazottakat, továbbá engedéllyel kirándulókat, és a pusztákhoz anyagot, élelmet, postát. Serédi Jusztinian hercegprímás tetszését is elnyerte a Gerecse, és 1936-ban felépült itt a prímási üdülő. A marótpusztai erdőgondnokság kezelése alatt állott még a mintegy 360 kat. hold gyümölcsös. A telepítés 1930-ban kezdődött, és 1937-ig tartott. 18446 darab gyümölcsfát ültettek ki: ebből 6.371 db. jonatánt, 3.069 db. londoni pepint, 6.072 db. batult, 2.554 db. téli aranyparment, 214 db. húsvéti piros rozmarint, tehát nagyobb részt almafát. A többi szilva, de van még kisebb mennyiségben cseresznye, körte, dió, és szelídgesztenye. 1945 után Gaál László volt az utolsó prímási erdőgondnok. 1947. februárjában hivataláról lemondott és átadta azt Thurner Béla erdőmérnöknek. A prímási uradalmat államosították, a süttöi-gerecsei Csernoch-vasút, a Hercegprímási Uradalmak Süttői Vasútüzeme átadta helyét a Süttői Állami Erdei Vasútnak, amelyről rövidesen írni fogok. Marót tehát 560 évig volt érseki birtok, amelynek mai állapotáról meggyőződhetnek azok, akik szeptember 15-én kilátogatnak a Maróti piknik-re. Padányi Lajos

Mióta megy a gőzös?

Megjelent: 2009. október 31. szombat, 16:15, Írta: Padányi Lajos

Az Almásfüzitő- Esztergom közötti vasutat 1891. november 28-án avatták. Itt az ideje, hogy újból visszatérjünk a közutakat tehermentesítő vasúti utazásra.

Ez azért is időszerű lenne, mert az a hír járja, hogy a Budapest Esztergom között közlekedő peremkerületi járatokat meghosszabbítják Lábatlanig.

 

Most nézzük, hogyan jutottunk el idáig!

A XIX. század közepén kezdték meg a műutak tehermentesítésére kiépíteni a vasutakat. 1884. évben adták át a mai hegyeshalmi fővonal Újszőny Budapest Kelenföld közötti 92 km-es szakaszát. Ezzel a Duna jobb partján is létrejött Budapest és Bécs közvetlen összeköttetése, de nem oldódott meg Esztergom környékének a bekapcsolása az új szállítási hálózatba, noha ez a környék ekkor gyorsan iparosodott. Tízéves előkészítő tárgyalások után 1890. május 20-án végre beterjesztette Baross Gábor kereskedelmi miniszter az esztergom-almásfüzitői helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot. A vasutat 1890-ben kezdték építeni. Egyidejűleg a szénbányák termelésének növekedése miatt szükségessé vált még 7,2 km hosszúságú szárnyvonal építése is Tokod és Annavölgy között. A füzitő-esztergomi vonalat 30 km/óra sebességre építették. / 36,1 km hosszan vízszintesen haladt, 2,8 km volt az 5-6 ezrelékes szintkülönbségű szakaszok hossza. / A forgalom Almásfüzitő és Esztergom között 1891. november 29-én, Tokod és Annavölgy között pedig 1892-ben indult meg. A vasútépítésen Nyergesújfalunál a Sánc-hegy orránál és a Duna töltésszakaszán sok olasz kőfaragómester is dolgozott, közülük néhányan itt telepedtek le / Muratti, Moradores, Kukedetti /. Csakhamar kiderült, hogy a dorogi szénnek a fővárosba való fuvaroztatása kerülő úton drága, ezért közvetlen összeköttetés vált szükségessé. 1895. november 15-én már vonatok közlekedhettek az Óbuda és Kenyérmező közti 37,2 km-es, valamint a Dorogról Tokodra vezető 2,7 km-es vágányon. E két vonal, az Óbuda-Esztergom és az Almásfüzitő-Esztergom vonalrész a Budapest-Esztergom-Füzitői HÉV néven került a közlekedés történetébe. E helyi érdekű vonalakat 1931. október 1-jén az állam megváltotta, s ezáltal a MÁV tulajdonába kerültek. Nyergesújfalun két vasútállomást építettek / Eternitgyár, Nyergesújfalu /. 1938-ban az Isteni Szeretet Leányai apácarend által fenntartott polgári leányiskola kérésére megállóhelyet létesítettek / Nyergesújfalu-felső /. A gyárak építése után szükségessé vált több mint egy km hosszú iparvágány építése is.

Minden 65 éven felüli nyugdíjastársamnak melegen ajánlom, ha Budapesten van elintéznivalója, vonattal menjen. Az menetrendszerűen célba juttatja és nem kell dugóban araszolnia Piliscsabától a Belvárosig. Jó utazást kívánok!

Padányi Lajos

 ma: 2019. december 15., vasárnap, Valér napja van. | Köszöntjük születés és névnapjukat ünneplő olvasóinkat! | Holnap Etelka és Aletta napja lesz.

ugrás a lap tetejére