Háttérkép

Nyergesújfalu története

Újfalu sorsa a két birodalom határán

Megjelent: 2009. október 31. szombat, 15:03, Írta: Padányi Lajos

Előző cikkemben, Az újfalusiak adóterhei a török uralom alatt, már jeleztem, hogy a két birodalom határán álló falunk lakossága kétfelé adózott. Megfizette a török defterben kivetett adót, de a falu magyar földesura, az esztergomi érsek is folyamatosan beszedte a neki járó adókat. A kettős teher alatt sínylődő lakosság a háborúk alatt elmenekült a faluból, de békeidőben újból visszaszivárgott. Az így keletkezett sebeket az 1700-as évek elején csak betelepítésekkel lehetett orvosolni. Nézzük, hogyan alakult az újfalusiak sorsa e vérzivataros évszázadok alatt. Hogy összehasonlítási alapunk legyen ahhoz, hogy a török hódoltság alatt mit szenvedett el a környék lakossága, menjünk vissza a XIV. század elejéig. Egy 1332-37-es pápai tizedjegyzékben - Nova Villa -ként szerepel Újfalu és plébánosának neve: Saul. Tehát már akkor temploma és önálló plébániája volt. 1388-ban kelt az az adománylevél, amely helyét és sorsát több mint félezer évre meghatározta. Zsigmond király (1387-1437) koronázási ajándékul az esztergomi érseknek adományozta Újfalut Bajóttal, Süttővel, Moccsal, Maróttal, Pélifölddel együtt - örök időkre -. Az adományozás után majd száz éven keresztül mit sem hallunk a faluról. 1438-ban Albert király engedélyezi Pálóczy György érseknek, hogy "Wyfalu" (Újfalu) nevű birtokán Újfalu és Karva között átkelőhelyet, révet létesíthessen, és vámjogot élvezhessen. Albert még ugyanebben az esztendőben a török elleni hadjáratban megbetegedett, majd gyógyulást keresvén itt utazott át Bécs felé igyekezve, de 1439. október 27-én Neszmélyen meghalt. Az újfalui révet Mátyás király oklevele is említi 1466-ban. Hyppolit, ferrarai herceg érseksége idején találkozunk ismét Újfalu nevével, amikor is jobbágyai három év alatt 55 hajó szénát szállítottak Esztergomba a prímás, és Budára Mátyás király istállóiba. A mohácsi vész előtt félszáz telkes jobbágy lakosa volt. A mohácsi csata (1526. augusztus 29.) tragédiája, a magyar fősereg néhány óra alatt lezajló teljes megsemmisülése mindenki előtt ismeretes. A csatát követő iszonyatos török pusztítás, melynek áldozatait a történészek 150-200 ezer főre becsülik, Esztergom megyét is elérte. Az országot dúló török seregek itt Marótnál (ma Pusztamarót) ütköztek a legnagyobb ellenállásba, ahol az áldozatok száma meghaladta a mohácsi csatában elesettekét. Maróton a szekérvárban védekező kb. húszezer menekülő három napig ellenállt az ellenük reguláris sereget és ágyúkat felvonultató törökök támadásainak (1526. szeptember 13-15.) Ekkor egy időre elnéptelenedett a falu, de aztán folytatódott az élet, mert a török kivonult az országból. Csak 1541-ben foglalta el véglegesen Budát, majd Esztergom 1543-ban történt elestével a környékünk közel 140 éven át a török birodalom hódoltsági területe lett. Esztergomot csak 1595. szeptember 2-án sikerült visszavenni, de 1605-ben újból a török lett Esztergom tulajdonosa, egészen az 1683. október 28-ai végleges felszabadításáig. 1541 � 1683 között eltelt 142 év, Ebből 110 év békeév volt, viszont a 32 hadi évet nagyon megszenvedte a lakosság. Az újfalusiak sorsa szorosan kötődött Esztergom sorsához. Ha a környéken harcok voltak, a falu elnéptelenedett, békeidőben viszont pislákolt itt az élet. Bár falunkat a török 1543 táján elpusztította, rövidesen újra benépesült, s a török hódoltság alatt végig lakott hely maradt. Esztergom elestekor az érseki székhely Nagyszombatba került át és csak Rudnay Sándor 1819-es esztergomi érsekké kinevezése után került vissza Esztergomba. Ezalatt az idő alatt az érsek földesúri jogait bár nehézségek árán, de folyamatosan gyakorolta a hódoltsági területen is. Oláh Miklós esztergomi érseksége (1551-1556) idején keletkezett, Újfalura vonatkozó feljegyzésben olvashatjuk: "El volt hagyatva s a jobbágyok csak most kezdik ismét megszállni. Azelőtt 50 telkes jobbágya volt a falunak, most 7 féltelkes. A többi hely még üresen áll. Census (adó): Szent György napján minden telek 20, Szent Mihálykor 22 dénárt fizet. Karácsonykor minden telek ajándékul ad egy csirkét, 2 tojást és 2 telkes gazda egy tortát. Kaszálás fejében évente 2 forint 40 dénárt fizettek. A török idők előtt gázlója volt a Dunán (azaz vízi átjáró). A jövedelem ¼ része a gazdatiszté, a többi a jobbágyoké volt. Itt a dunai halászat szabad (nincs claurusája), a fogott vizák ¼ része az érseket illeti. Bírságok: állításuk szerint csak akkor fizetnek bírságot, ha ügyük az érseki tiszttartó vagy gazdatisztje elé kerül. Maróth és Siktó (Süttő) nevű pusztult falvak határát a lábatlaniak szántják, amit az újfalusiak rossz szemmel néznek." Pázmány Péter urbáriuma (1617-1622) így említi falunkat: "a töröknek hódolt falu, temploma el van hagyatva. A plébániának csak egy rétje van. Fel nem szentelt papjuknak (clericus) minden jobbágytól 25 dr. és 3 nagyszombati mérőgabona jár. A faluban 8 egésztelkes és 9 féltelkes zsellér lakik. Több telek üresen áll. A porták száma, 3 ½. Census és robotmunkájuk Szt. György és Szt. Mihálykor ((a. 2frt. 40 dr.) összesen 4 frt. 80 dr., szolgapénz fejében 2 frt. 40 dr., a karácsonyi kappan és tojásajándék helyett 1 frt. 50 drt., a kalácsokért pedig 50 drt. adnak. Termésük, bárány, gida és méhkasaik után tizedet adnak, éspedig minden tizedik kepe után 3 nagyszombati mérő. Szőleik megújítása céljából néhány évre tehermentességet kaptak: ennek leteltével azonban boraikból is kötelesek tizedet adni. A más falubeli szőlősgazdák a tizeden felül ajándékot adnak: egy kappant, 2 kalácsot és 3 mérő zabot. Két dunai malmuk után évenként 2 frt-ot fizetnek. A vizahalászatból a negyedrész az érseket illeti. A szükségletnek megfelelő mennyiségű hordóabroncsot kötelesek adni és az építkezésekhez szükséges nagy szálfákat tartoznak szállítani. Bírság és robotmunkájuk azonos többi falubeliekével . A pénzbeni census összege: 11 frt. 20 dr. Maróth. Puszta, melyért az újfalusiak 4 frt. évi bért fizetnek. Egykor falu volt. 1647-ben 9 porta az adóalap. A török hódoltsági területeken a magyarok hitélete aránylag zavartalan lehetett, ezt az bizonyítja, hogy az 1629. október 4-én és 5-én tartott nagyszombati zsinaton az egybehívott plébánosok között ott találjuk Esztergom vármegyének dunántúli részeiből a lelkészeket. "Ott voltak a muzslai plébánoson kívül a magyar újfalusi (vagyis nyergesújfalusi), táti...linczencziátusok. 1647-ben Lippay György esztergomi érsek összeíratja érseki megyéje plébániáit. Ekkor már Szölgyén, Muzsla és Nyergesújfalu plébániáin plébánosok működtek. Az 1683. évi Bécs és Esztergom felszabadításával kezdődő és 16 évig elhúzódó, un. felszabadító hadjárat alatt a falu teljesen elnéptelenedett. Az 1696. évi megyei összeírás szerint a falu lakatlan puszta, egyedül a postamester, a Bécs-Buda közt közlekedő állami postajárat fogatváltó állomásának a vezetője tartózkodott itt. Az ezek után megindult telepítések eredményeként, az 1699-ben készült összeírás már 29 új telepes családját sorolja fel. A fentiekből is kitűnik, hogy a töröknek hódolt területen kettős uralom állandósult: az alattvalók feletti hatalomból a hódítók kénytelenek voltak részt adni a fennmaradt magyar királyságnak és nemességének, valamint az egyháznak. Padányi Lajos

Újfalusi posta

Megjelent: 2009. október 31. szombat, 14:58, Írta: Padányi Lajos

 

Nyergesújfalu címerébe nem véletlenül került be a kürtös lovas, hisz Mátyás király teremtette meg az országban az első kocsipostát és azóta rövid kihagyásokkal a Bécs és Buda közötti postajárat fontos lóváltó állomása volt településünk.

Köztudomású, hogy mielőtt Bécs és Budapest között kiépült volna a vasút, a két fővárost összekötő országúton lovas fogatú postakocsik bonyolították le az utasforgalmat. Mátyás király teremtette meg az országban az első kocsipostát, amely halála után megszűnt. I. Ferdinánd 1528-ban létesített Bécs és Buda között rendszeres postajáratot, ez azonban csak Buda török kézre jutásáig, mindössze tizennégy éven át működött, azután már csak Komáromig közlekedett és teljesen rendszertelenül. Az 1600-as évek elejére ez is visszafejlődött. A posták utazás céljára való igénybevételének feltételeit és a postamesterek által szedhető díjakat II. Ferdinánd 1626. évi pátense szabta meg. Az egyes postaállomások élén a postamester állt. Mivel a két főváros közötti 256 km-nyi távolságot egy fogattal megtenni képtelenség lett volna, egymástól átlag 30 km-re olyan állomásokat, "álladalmakat" létesítettek, amelyeken fogatot váltottak, a fáradt lovakat pihentekkel cserélték fel, és ezekkel folytatta útját a postakocsi a legközelebbi fogatváltó állomásig. Az első váltóállomás Budától mintegy 50 km-re, Nyergesújfalun volt. Ez volt a leghosszabb táv két váltás között.

 

A nyergesújfalui postáról 1696-ból hallunk először. Egy abban az évben készült összeírásban azt olvashatjuk, hogy a falu el van hagyva, csak a postamester (veredárius) lakik benne és használja a java határt, minden bér nélkül. Ez a "java határt" használó veredárius nem lehetett szegény ember. Egy 1698-as összeírás szerint 10 ökre, 20 borjas tehene, 15 növendék marhája, 60 juha volt, termett 100 mérő búzája és 18 mérő árpája. (Egy mérő kb. 62 liternek felel meg.) Ezenkívül volt egy malma is. Később a falu benépesedése után egy egész jobbágyteleknek megfelelő szántója volt a határban. Idővel "úgy látszik" megváltozott az elnevezése, mert 1779-ben már "posta magister"-ként fizette adóját, 387 forintot.

A kuruc szabadságharc alatt a faluval együtt elpusztulhatott a postaház is. Erre enged következtetni a vármegyének egy 1711. március 21-én kelt határozata. A postamester ugyanis a postaház felépítéséhez segítséget kért a megyétől, s az elöljáróban, mintegy gyorssegélyként, néhány szekeret rendelt az építéshez.

A XVIII. század elején megindult a posta feltámasztása. III. Károly tizenkét postavonal létesítését határozta el az 1720-as években, de a nagy terv megvalósítása meglehetősen lassan haladt az ország szerencsétlen állapota miatt. Az 1745. évre rendelt győri Házi és Úti új Kalendárium "Rendi az Magyar-országi és Erdélyi Postáknak" cím alatt ekkép sorolja fel az postavonalait:

"Bétstől Budáig: Béts-Fissmény-Német-Óvár-Jarendorf-Moson-Öttövény-Győr-Gönyü- Komárom-Neszmély-Nyerges-Újfalu-Dorog-Veresvár-Buda (18 és fél posta)"

Az első postavonalakon kezdetben jobbára csak leveleket szállítottak, a küldeményeket postalegény vitte lóháton vagy könnyűkocsin. Ez volt az úgynevezett ordinária, amely hetenként kétszer közlekedett. Az utasszállítást az extra posta bonyolította le; vagy a postamester fogatával ment, vagy pedig saját kocsija elé kapott az utas állomásról állomásra postalovat és egy postalegényt, aki hajtott és kezelte a postakürtöt is, melynek hangja felszólította a szembe jövőt a kitérésre. Igen fontos újítás volt a delizsánszjáratok bevezetése Mária Terézia uralkodásának idején, pontosan 1752. szeptember 18-án. E naptól kezdődően jelentek meg a Bécs-Buda közti postavonalon a francia diligence szóból magyarított delizsánsz elnevezésű, nagyobb befogadóképességű csukott társaskocsik, melyek már nem alkalomszerűen, hanem meghatározott útvonalon és menetrendhez kötötten közlekedtek. Bécs-Pozsony között naponta, Bécs � Buda között pedig hetenként egyszer. A delizsánsz-járatok eleinte hétfőn 8 órakor indultak Bécsből és szerdán délelőtt érkeztek meg Budára. Visszafelé vasárnap reggel ugyancsak 8 órakor indultak Budáról, és kedd délben futottak be az osztrák fővárosba.

A magyar földesurak hamar rájöttek, hogy a drága posta helyett egyszerűen igénybe kell venni a paraszt szolgálatait. Kötelezni kell a falusi állattartó jobbágyi népet, hogy lovát, ökrét esetleg szekerét valami csekély díjazás fejében az útonjárók rendelkezésére bocsássa. Ezt nevezték előfogatnak, forspontnak. A jobbágyot sújtó kettős átok a beszállásolási kötelezettség - a porció, és a kényszerfuvar - a forspont volt.

A postán és a forsponton kívül különböző magánfuvarozási vállalatok és a személyszállítással foglalkozó falusi szekeresek is a szolgálatára voltak az utasnak. Az országos kocsisok, a szekeresgazdák, a különböző magánfuvarozó vállalatok versenye kétségkívül jelentős károkat okozott az állami postának, harcoltak is Bécsben ezek ellen a magyar közlekedési intézmények ellen.

Álljon itt egy 1744. évi példa az akkori utazási viszonyokra: Pesttől Bécsig budai landkocsin öt napig utaztak a karcagi követek, miután a Karcag-Pest közti, körülbelül 170 kilométernyi utat három és fél nap alatt futották meg a város kocsiján. Szeptember 17-én indultak el Pestről, ezen a napon Piliscsabáig jutottak, 18-án Dorogon, Nyergesújfalun és Neszmélyen át Komáromig mentek, 19-én Győrt és Öttevényt érintve Mosonig, 20-án Óváron, Hegyeshalmon és Pándorfon át Bruckba érkeztek, ott a landkocsit megvizitáló vonalfelügyelőt, a linea inspectort megajándékozták két pár tekenős békával � száztizenkettőt vittek magukkal belőle "honorálások" céljából - , s 21-én beértek Bécsbe.

Az ormótlan, nehéz delizsánszot 1824. március elsején váltotta föl a bécs-pozsonyi vonalon a gyorskocsi, ez a távolsági közlekedésben előrelépésnek számított. A következő esztendőben a bécs-győr-budai nagyúton is megindult a gyorskocsijárat. Eleinte hetente háromszor indult Bécsből, ellenjáratként pedig Budáról postahintó, később azonban már naponként közlekedtek. A postakocsin öt utas részére volt hely. Belül négy, kívül a kalauz, azaz conductor mellett pedig egy. Ki a császári és királyi gyorskocsin akart utazni, annak mindenek előtt az illető törvényhatóságtól vagy policiadirekciótól való útlevele kellett hogy legyen, mely nélkül az utas fel sem vétetett.

A postamesterség hosszú időn keresztül királyi adományozás tárgya volt. Ennek bizonyítéka egy oklevél, amelyben Ferdinánd császár 1845-ben vitézlő Revisnyei Reviczky Károlynak adományozta a nyergesújfalusi postamesteri hivatalt. Ebben az oklevélben egy korábbra való utalás is van: "Első Ferenc austriai császár Magyarország királya 1795-ik évi Pünkösd hó 7-ik napján 4916. szám alatt kiadott királyi kiváltságlevélnél fogva néhai tekintetes és nagyságos slavniczai gróf Sándor Antalra ruházta..."

Arról, hogy mikor és miért szűnt meg a királyi adomány, nem tudunk. Az bizonyos, hogy az 1848-as időkben nem szűnt meg és hogy Reviczky Károly 1858-ban a nyergesújfalusi postaállomást bírta, bizonyítja az esztergomi cs. és kir. járásbíróságnak a kiváltságlevél másolatára ugyanazon évben vezetett hitelesítési záradéka. Végül megjegyzendő, hogy a kiváltságlevélben megnevezett Reviczky Károly, Reviczky Elemérnek, az esztergomi járás század eleji főszolgabírójának szépapja volt.

Padányi Lajos

Nyergesújfalunak nevének alakulása

Megjelent: 2009. október 31. szombat, 14:55, Írta: Padányi Lajos

NYERGESÚJFALU neve először Kézai Simon mester krónikájában, 1280. tájáról származó, de az előző század végére utaló írásában fordul elő NYERGEDSZEG néven.

 

A Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint (szerk.: Kiss Lajos) a hegynyereg értelmű nyereg főnév -d képzős származékának és a szeg, házcsoport, falurész főnévnek az összetétele. Az első hiteles adatok a magyar falunevekről csak a XIII. század elején bukkantak fel és ezek sem voltak állandóak, csak a település helyét hivatottak jelezni. A Nyergedszeg név is úgy szerepel, Kézdi krónikájában, hogy Bajót falut "Nyergedszeg körül" határozza meg. A középkori oklevelekben gyakori az olyan helymeghatározás, hogy Marót, Udvarnok szomszédosa, vagy Marót Pél határosa, vagy Ráb Bajót és Tardos szomszédosa. Ezeket azért említem, mert a mai Nyergesújfalu közigazgatási területén a középkorban még Marót, Vicsep, Gyilok és Ráb nevű falvak is voltak. Nyergedszeg , Vicsep, Gyilok és Ráb falvak 1242-ben a tatárok pusztításának estek áldozatul. Nyergedszeg helyen egy új falu, Újfalu jött létre. Vicsep, Gyilok, Ráb falvak neve feledésbe merült, csak néhány dűlőnév (Tát, Mogyorós, Nyergesújfalu, Lábatlan határában) őrzi emléküket.

 

1242 után a régi falu helyén kialakult új település neve századokon keresztül ÚJFALU volt. Még ez sem volt végleges név, hiszen a történelmi Magyarország területén összesen 189 Újfalut találhatunk, amelyekben az volt a közös, hogy mindegyik egy elpusztult falu helyén, vagy egy település új részeként alakult ki. Ebben az időben ezeket a településeket csak úgy különböztették meg, hogy melyik megyében vannak, vagy kik lakják. Maga a 'falu' elnevezés is kis magyarázatra szorul. A 'falu' földrajzi köznévnek helynévi alkalmazása nyelvünkben más nyelvektől függetlenül alakul ki, megfelelője azonban számos idegen nyelvben megtalálható. (Például a német -dorf és ennek német, németalföldi, skandináv területeken meglévő változatai: -torp, -trup, -droff, -dörp, -terp, -dorp, -torp, továbbá a fancia -ville, a finn -kila, a szláv ves, selo, a román satu szóval alkotott helységneveket.) A falu mai, köznyelvi jelentéseit az Értelmező szótár így határozza meg: 1. A városnál általában kisebb zárt település (ill. ez mint község közigazgatási egység), amelynek lakói jobbára mezőgazdasággal foglalkoznak. 2. (gyak. birt. viszonyban) A faluban lakók összessége, a falu lakossága mint (valamely szempontból tekintett) közösség. A falu közszó földrajzi névi felhasználása a történelmi és az élő névanyagban a ~falu mintegy ötszáz, a ~falva kétezer-hatszáz helynévben fordul elő. A ~falu minőségjelzős, a ~falva birtokos jelzős összetétel, az utóbbi determinánsa leggyakrabban személynév (pl. Pálfalva). Az előbbié a település nagyságára, fekvésére, keletkezési idejére, a lakosok etnikumára vonatkozó köznév (pl. Nagyfalu, Alsófalu, Újfalu, Németfalu, stb). Nézzük meg, hogy évszázadokon keresztül a különböző okmányokban milyen néven szerepel a mai Nyergesújfalu. Az Árpád-kori új okmánytár 1295-ös adatában NOVA VILLA, az Anjou-kori okmánytár 1352-es adatában WYFALU név szerepel. Egy 1332-37-es pápai tizedjegyzékben 'Nova villa'-ként nevezik meg. 1438-ban Pálóczy György érsek tulajdonaként 'Wyfalu' a neve. A török megszállás alatt nevezték Újfalvának, Újlak falunak, Novaszelonak is. Az 1629. október 4-én és 5-én tartott nagyszombati zsinaton az egybehívott plébánosok között ott találjuk Esztergom vármegyének a dunántúli részéből is a lelkészeket, pl. 'a magyar-újfalusi (vagyis nyergesújfalusi), táti...licenciátusokat is. A török uralom alól való felszabadítás után a pusztává vált Újfalura német telepesek érkeztek, és így egy fél évszázadra a falu neve a térképeken is és az anyakönyvekben is Neudorf ill. Neudorff lett. Később valahonnan (még nem tisztázott időben és okmányokból) előkerül a régebbi név. Az anyakönyvekben és az 1769-ben kiadott Müller Ignác-féle térképen már megjelenik a NYERGES ÚJ FALU valamint a NYERGES ÚJFALU név. 1873. az első hivatalos helységnévtár (A Magyar Korona Országainak Helységnévtára, Bp. 1873.) megjelenésének az éve egyszersmind a hivatalos helynévadás korszakának 'kezdete'. A hivatalos névadás eredményeivel már jóval korábban találkozunk: a XVIII. században. A török utáni új települések rendszerint hivatalos nevet kapnak, a XIX. században pedig sok nevet magyarítanak. A megyei hatóságok, később pedig a posta, az azonos nevek kiküszöbölésével szólnak bele a helységnevek dolgába. 1893-ban születik meg az a törvény, amely kötelezővé teszi egy jelölő: egy jelölt elvének érvényesítését. A cél tehát az, hogy ugyanaz a név mindig csak egyetlen helységet jelöljön, jórészt a megkülönböztető elemek szaporításával és a nemzetiségi (nem magyar nyelvi) változatok megszüntetésével. A régi nevek és a külön nyelvi változatok természetesen ezzel nem szűnnek meg, élnek tovább: az új helyzet a helységnevek kettős rétegét alakítja ki: az 'irodalmi' réteget (Nyergesújfalu), amely jórészt az írott nyelvben és a hivatalos érintkezésben használatos. S egy 'irodalom alatti' réteget, amely csak a beszélt nyelvben él (Újfalu), és rendszerint regionális érvényű. Ezt hadd támasszam alá azzal, hogy az Esztergom és Vidéke újság 1896. májusi számában, amikor beszámol a nyergesújfalui millenniumi emlékmű avatásról, ott újfalusi tűzoltózenekarról és az újfalusi földművesek lófuttatásáról beszél. Mai használatban inkább Nyergesként rövidítjük a város nevét. Még egy tényt hadd közöljek a településünk nevéről. A Sattelneudorf elnevezéssel semmilyen matrikulában, forrásanyagban nem találtam. Feltételezhetően ez egy jelenkori németre fordítása lehet NYERGESÚJFALUNAK. A falu 1989-es várossá nyilvánításakor felmerült a névváltoztatás gondolta, de a város lakossága ragaszkodik a történelmileg kialakult nevéhez. Padányi Lajos

 

 ma: 2019. december 15., vasárnap, Valér napja van. | Köszöntjük születés és névnapjukat ünneplő olvasóinkat! | Holnap Etelka és Aletta napja lesz.

ugrás a lap tetejére