Háttérkép

Cikkek

Kernstok Károly és Nyergesújfalu

Az elmúlt hónapokban gyakori téma az újságokban a Kernstok-villa sorsa. Az 1912-ben épült műtermes villát a Kincstári Vagyoni Igazgatóság Nyergesújfalu tulajdonába adta, azzal a kikötéssel, hogy ott művésztelepet alakítsunk ki.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a villát műemlékké javasolta nyilvánítani, majd a város kérésére ettől elállt. Az Ő javaslatukra a városunk képviselő-testülete megalkotta rendeletét a város helyi építészeti örökségének védelméről, és a Kernstok-villát helyi védelem alá helyezte.

 

Kernstok Károly munkásságát Európa szerte elismerik, de a városunkhoz való kötődését még a nyergesiek sem ismerik eléggé. Ezt a kötődést szeretném időrendi sorrendben ismertetni Önökkel.

Kernstok Károly1873. december 23-án született Pesten, ahová százötven évvel korábban még ükapja vándorolt be, magával hozva a kőfaragó mesterséget. Kőfaragó családból származott anyai ágon is. Anyja Kelndorfer Mária kőfaragó család gyermeke volt, akinek az apja német, anyja olasz származású, kit Paulin Alliónak, míg az ő atyját, művészünk dédatyját Antonio Alliónak hívták. Édesanyja 1874. január 5-én, a szülés szövődményeibe belehalt. A kisfiú ide, anyai nagyszüleihez került Nyergesújfalura. 1930-ban írt önéletrajzában erről az időszakról így ír: Anyátlan elvittek anyai nagyszüleimhez Nyerges Újfalura. Három év múlva öregapám meghalt. Egy nagy szobában a zongora mellett feküdt ravatalon. Jobb kezembe szentelőt adtak, valaki megfogta kezemet, a halottat beszenteltem s keresztet vetettem. Ez az első emlékem. Sok pajtásom és egy nagy gyümölcsösünk volt (a mai Kernstok kert helyén). Öreg, őszülő újfalusi gazdák, pajtásaim ma is szívesen emlegetik az akkori nagy gyümölcsterméseket. A Duna, az volt a második otthonom. Egész nap halászgatva, parti sárban játszva éltünk nyaranta. Télben pedig atyámhoz írt gyermekkori leveleim szerint egész nap festettemNyolcéves koromban atyám Pestre hozott atyai nagyszüleimhez. A szép életnek vége voltÖreganyám féltékeny volt a másikra, még sóhajtanom utána is csak titokban volt szabad.Négy-hatéves koromban magam is amolyan festőemberke voltam, mindent festettem: lámpaernyőt, katonát, lovat. Fakardot véstem papírra, falra, ablakra, mindenhová vallotta egy előadásában 1930-ban. Horváth Béla, Kernstok Károly életrajzírója így ír róla: A piktorság valósággal családi hagyományként szállt rá. Már atyai nagyapja művészember volt. Mikor apja újranősült, a hat éves gyermeket hozzá (nagyszüleihez) vitte Pestre. A szép szabad életnek vége lett. Apját, ki előtt anyja halálakor kegyvesztett lett, hetente egyszer látta A festészet alapelemeit nagybátyja, Kernstok József mellett kezdte elsajátítani, majd a budapesti Iparművészeti Iskolát látogatta, ahol Feichtinger József volt a mestere. 1892-ben Münchenben Hollóssy Simon, 1893-tól három évig Párizsban a Julian Akadémián L. Doncet és A. W. Bouquereau növendéke volt. Hazatérve, a Benczúr-mesteriskolában tanult három évig. Eleinte Coubert, Millet és Menuier hatása alatt realista jellegű alkotásokat festett erőteljes, egyéni felfogásban, ezután az impresszionisták hatására napfénytől áttüzesített plein air képeket alkotott. 1903-tól 1906-ig tartó kísérletezéseit meglepő elevenséggel váltották fel új szellemben fogant alkotásai: arc- és tájképek, monumentális kompozíciók, épületdekorációk, amelyeket a MIÉNK és a Nyolcak bemutatóin, majd az 1911-ben rendezett retrospektív tárlatán mutatták be. Ekkor alakult ki Kernstok legjellegzetesebb és legérettebb stílusa, mellyel a modern művészetnek egyik legenergikusabb előharcosa lett. A forma és vonal jogát hangsúlyozta és erősen stilizált. Főtémája a ruhátlan ember alak lett, melynek belső kifejező erejét akarta megeleveníteni az erősen hangsúlyos kontúr útján. Mivel az 1919-es forradalomban tevékeny szerepet vállalt, a nyergesújfalui szabadiskola vezetését bízták rá. 1919-1926 között emigrációban, főként Berlinben élt. Hazatérve, művészetében a zaklatottságot egy fanyar egyszerűség váltotta fel, az eksztatikus megnyilatkozások tartózkodóbbá váltak. Élete végén a klasszicizálás felé hajlott, ekkor az etruszk, görög, reneszánsz művészettől nyert újabb impulzusokat. 1940. június 10-én hunyt el Budapesten. Párizsból hazatérve egyre több időt töltött Nyergesújfalun. 1907-től a Nyolcak egyik vezetőjeként az új festői törekvések egyik élharcosa. A Nyolcak névre keresztelt csoport tagjai a következők voltak: Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos és Kernstok Károly. Ez a kör, amely a művészi és társadalomformáló harcot elindította, Nyergesújfalun szerveződött, Kernstok Károly körül. A század elején a modern magyar képzőművészet egyik központja Nyergesújfalu volt. Csak felsorolásszerűen említem meg, hogy kik fordultak meg Kernstok vendégeiként, barátaiként, tanítványiként Nyergesújfalun: Derkovits Gyula (1919.), Feszty Árpád és felesége, Jókai Rózsa, valamint lányuk, Feszty Masa, Ady Endre (1918.), Jászi Oszkár, a radikális párt vezére, Márffy Ödön és felesége, Csinszka (Ady özvegye), Czóbel Béla, Vámbéry Rusztem irodalom-történész, Lyka Károly, Dénes Zsófia (Zsuka néni), Novotny Róbert, Szilágyi Jolán (Kun Béla felesége), Kun Béla külügyi népbiztos (1919.), Szamuely Tibor népbiztos (1919.), Kosztolányi Karn Gyula festő (1910.), Vaszary János festőművész, akinek rokonsága lakott itt, Szőnyi István, Újvári Ilona, Kernstok felesége, Márai Sándor író, Újvári Ignác festőművész, Goda Gábor író, Vedres Márk festőművész, Bölönyi György, a Nyolcak, Haranglábi Nemes József festő (itt nősült 1919-ben), Czumpf Imre restaurátor, Goszthonyi Mária keramikus, Hidas Antalné Kun Ágnes (Kun Béla leánya), Mano Miltiádész festőművész, grafikus, szobrász és sportoló, és még hosszan sorolhatnám. Kernstok Károly résztvett a község közéletében is, s hamarosan a községi képviselő-testület tagja lett, majd 1910-ben Léderberger Pál és Hartmann Péter mellett a nyergesújfalui kerületből Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságának tagjai közé választották. A megalakuló Nyergesi Iparoskör első elnöke lett. 1912-ben a családi birtokán, az ún. Kernstok kertben a présház helyén villát és műtermet építtetett, és meghasonulva a világgal és a háborúval, kiköltözött ide, de következetesen radikális gondolkodású a közélettől nem elszakadt művész volt. 1918. október 31-én, amikor megalakult a forradalmi Károlyi-kormány, a Nemzeti Tanácsból kilépő kormánytagok helyére a radikális párt részéről Vámbéry Rusztem mellett Kernstok Károly is bekerült a kibővített Nemzeti Tanácsba. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumba a művészeti ügyeket vezető jogászok fölé Kernstok Károlyt nevezik ki a művészeti ügyek kormánybiztosává. Amikor 1919. Március 21-én megalakul a Tanácsköztársaság, a művészeti direktórium Kernstokot egy nyergesújfalun alapítandó művészeti szabadiskola vezetésével bízta meg. (Erről majd később írok.) A Tanácsköztársaság leverése után Kernstok emigrációba vonult és csak a 20-as évek közepén tért haza. Nyergesújfalun egyre kevesebbet tartózkodott. (Erről majd szintén írok.) Ha Kernstok Károly időskori arcképét nézegetjük, megértjük, hogy miért szerette annyira egész Nyergesújfalu bejárt hozzá a pék, a bányász, a paraszt ezt a furcsa, bohém embert, akinek kertjében anyaszült meztelenül jöttek-mentek a modellek. Színekhez, asszonyokhoz, korokhoz és lovakhoz nagyon értett. Ha nézegetjük azt a bánatból faragott nemes férfiarcot, megértjük, hogy a rossz nyelvek szerint miért született egykoron oly sok csudaszép gyerek Nyergesújfalun. A Kernstok család nyergesi kapcsolatait és jelenlétét ezzel még közel sem merítettem ki, még írni fogok róla. Padányi Lajos

 ma: 2017. október 20., péntek, Vendel és Irén napja van. | Köszöntjük születés és névnapjukat ünneplő olvasóinkat! | Holnap Orsolya napja lesz.

ugrás a lap tetejére